Martin Eichler: „16,3 milliárd a szén-dioxid leválasztására és tárolására”

La Svájc eléri-e a klímasemlegességi célt? Vannak, akiknek másoknál jobban megvannak a készségei, kompetenciái és információi ahhoz, hogy legalább negyedszázaddal előre vetítsék a választ.
È Martin Eichler, a BAK Economics AG vezető közgazdásza, egy neves bázeli gazdaságkutató intézet, amelynek fiókjai a fővárosban, Bernben és Mannóban is vannak, Ticinóban.
Pontosan a „Svájci szén-dioxid-leválasztási és tárolási (CCS) rendszer költségértékelése 2050-ig” című innovatív tanulmány szerzőjével, amelyet a Szövetségi Hivatal külön megrendelt.Környezet, megvizsgáltuk azt az utat, amelyet a Svájci Államszövetség lépéseket tesz a klímasemlegesség céljának elérése érdekében.
A BAK Economics elemzése kulcsfontosságú betekintést nyújt a CCS megvalósíthatóságába Alpesi nemzet, kiemelve a felmerülő kihívásokat és lehetőségeket.
De a központi kérdés továbbra is fennáll: a Svájc van-e esélye arra, hogy 2050-re klímasemleges legyen?
Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület 2022-ben kelt hatodik értékelő jelentése szerint az 1988-ban megalakult tudományos fórum a globális felmelegedés Az ENSZ két szervezete, például a Meteorológiai Világszervezet és az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja által a 2 és 1,5 Celsius fokos hőmérsékleti cél elérése gyakorlatilag lehetetlen a CO2 eltávolítására és aktív tárolására szolgáló intézkedések alkalmazása nélkül ("Carbon Capture and Storage"). ”, a CCS betűszóval).
Ez utóbbiak minden ország számára szükségesek a saját „zöld” céljait, különösen a klímasemlegesség 2050-re.
A jelenlegi tervezés körülbelül évi hétmillió tonna szén-dioxidot tervez pontforrásokból Svájc mint a rendszerei hulladékégetés és cementgyárak, a század közepére elfogják és véglegesen tárolják a Vöröskereszt országában.
E célok elérése érdekében a Svájc 2030-ig, azaz mintegy húsz évre előre meg kell teremtenie a szükséges keretfeltételeket ahhoz, hogy akkor el tudja érni a kitűzött célokat. A BAK Economics pedig vizsgálta a témát…

A „Carbon Capture & Storage (CCS) – Kostenschätzung für ein CCS-System für die Schweiz bis 2050” jelentés (német nyelven)

Először elmagyarázná, mi az a CCS, és miért is fontos a? Svájc?
„A CCS egy módszer a klímasemlegesség elérésére, még akkor is, ha vannak olyan CO2-kibocsátások, amelyeket nem lehet elkerülni. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület hatodik értékelő jelentése egyértelműen kijelenti, hogy „szinte lehetetlen” lenne elérni a 2050-re kitűzött éghajlati célokat olyan technológiák nélkül, mint a CCS. Ezt a Szövetségi Tanács is elismeri: Svájc ambíciói közé tartozik, hogy 2050-től évente körülbelül hétmillió tonnát rögzítsen és tartósan tároljon, ami elkerülhetetlennek tekinthető, és pontszerű forrásból, például hulladékégetőből vagy cementgyártásból származik.

Innováció és élettudományok? Jövő… az Aargau „kis kincse”.
4,2 milliárd frankkal több a Sisslerfeld fejlesztési központtól

Mi a célja a „Svájci Zöld Gazdasági Szimpóziumon” bemutatott tanulmányának?
„A szén-dioxid-leválasztó és -tároló rendszer kiépítése Svájc számára hatalmas beruházásokat igényel. A CLT-infrastruktúra kiépítésével és üzemeltetésével kapcsolatos költségek becslése kulcsfontosságú sarokköve a keretfeltételek meghatározásának. Ezeknek a költségeknek a becsléséhez egy hipotetikus szén-dioxid-leválasztási és -tárolási rendszert dolgoztunk ki országunk számára, a kormányzati tervezési kiindulópontok és a legújabb szakirodalom alapján. A részletes, alulról építkező modellezés során a DENA partnerünkkel közösen becsültünk (a Német Energia Ügynökség, szerk.) a CCS teljes költsége Svájc számára 2028-tól, amikor az első beruházások megtörténnek, egészen 2050-ig, amikor is a rendszer évi 7 millió tonna CO2-t fog felfogni és tárolni”.

Milyen kiadások lesznek a Svájc hogy felszerelje magát szén-dioxid-leválasztó és -tároló rendszerrel?
„A 2028-tól 2050-ig tartó időszakban a CCS-rendszer összesített kumulált költsége 16,3 milliárd CHF. Ezeknek a költségeknek a legnagyobb része, mintegy 9,2 százaléka, 56 milliárd euró, a CO2-leválasztáshoz köthető a kibocsátóhelyeken. Az országos szállítóvezeték-hálózat kiépítése és üzemeltetése az összköltség 30 százalékát teszi ki, az egyéb költségelemek, az egyéb vasúti, hajós és külföldi szállítás, valamint a raktározás pedig csekély jelentőséggel bír. Az összes kiadás csaknem egyharmada, 31 százaléka infrastrukturális beruházásokhoz szükséges. A fennmaradó pénzügyi forrásokat a rendszer működtetésére fordítják. Itt az elválasztáshoz és szállításhoz szükséges energia költsége jelentős részét képezi."

Mennyit ér az élettudományi szektor az olasz nyelvű Svájcban?
A zürichi innovációs park? Már 2,6 milliárdot ér

Hogyan lehetséges ilyen pontos becslés?
„Természetesen, bár a becslés meglehetősen pontos adatot ad, számos bizonytalanság van. Az általunk használt költségbecslésben szereplő kockázatok elemzésével arra a következtetésre jutottunk, hogy a sávszélesség plusz-mínusz a teljes költség körülbelül 30 százaléka, ami reálisnak tűnik. Ez persze szélsőségesen azt jelenti, hogy a költségek 11,2 és 21,4 milliárd frank között mozoghatnak. Vannak technikai és politikai kockázatok is, amelyek befolyásolják a teljes költséget. Az elemzett forgatókönyvből kitűnik, hogy a gázvezeték megépítésének késése jelentősen megnövelheti a költségeket: ha figyelembe vesszük az elkerülési költségeket, a CET-ben 2-ig egy tonnára jutó átlagos CO2050 költséget, akkor egyrészt emelkedhetnek. a mi alapforgatókönyvünk szerinti 180 franktól 196 frank/tonna szén-dioxid-ig. Másrészt a technológiai energia újrafelhasználására vonatkozó speciális műszaki megoldások 149 frankra csökkenthetik.

La Svájc eléri-e az éghajlattal kapcsolatos céljait 2050-re?
"Nem tudom! De meggyőződésem, hogy ez lehetséges lesz, de először gyorsan, majd szerteágazóan kell cselekednünk: minden lehetőséget és intézkedést ki kell használni e cél elérése érdekében. Ez magában foglalja az olyan technikai megközelítéseket, mint a CCS, de az energiafogyasztás csökkentése és az energiaforrások fenntarthatókkal való helyettesítése is.”.

Zürich pénzügyi központja egyre inkább a fenntarthatóság hajtóereje
Az ESG és a Blockchain minden fontossága egy fenntartható bolygó számára