Az AR innovációja és alkalmazása a művészet világában

A kiterjesztett valóság az elmúlt években egyre népszerűbbé vált, és mára a művészeti világba is bejut.

A digitális művész Sarah Montani, foglalkozását tekintve jogász és professzor Rolf H. Weber1995 szeptembere óta jogászprofesszor Svájc, egy konferencia főszereplői voltak aZürichi Egyetem.

Ezen a találkozón megpróbálták elmagyarázni, mit jelenthet ez a technológia a művészeti szcéna számára, és milyen jogi kihívásokkal jár.

Az AR lényege a digitális és a fizikai világ fúziója.

Például egy valódi szobor digitalizálható, majd 3D-s modellként megjeleníthető a kiterjesztett valóságban.

Ha ezután megnézi ezt a digitális szobrot az okostelefon kameráján keresztül, úgy tűnik, hogy fizikailag jelen van a térben, gyakran Ön mellé helyezve.

Sarah Montani a világ több mint 30 múzeumában mutatta be digitális alkotásait nyilvános helyeken, és ezzel egyidejűleg.

Ezzel a művészetben és a jogtudományban is új utakat tör, számos jogi vonatkozást boncolgat.

A kiterjesztett valóság segítségével a digitális átalakulás közvetlenül megtapasztalható.

A fizikai terek kibővíthetők digitálisan létrehozott valóságelemekkel: ebben a konkrét esetben egy fizikailag létező szobrot digitalizálnak és programoznak 3D-s modellként a kiterjesztett valóságban.

A szobrot ezután egy múzeumban, például a Kunsthaus Zürich.

A hagyományos analóg folyamatokat, mint például a hegesztést, összeszerelést, telepítéseket és kiállításokat, gyakorlatilag kiterjesztik, integrálják és módosítják az AR révén.

Azt az építészeti teret is, amelyben a digitális szobor megjelenik, másképp érzékelik.

A kert műalkotássá válik: a kiállítás csak kiterjesztett valóságban

A VR és a vegyes valóság közötti különbségek a filozófiában, valamint a megfigyelő észlelésében

Mi a virtuális valóság, a kiterjesztett valóság és a vegyes valóság? Hol húzódnak a határaik?

Paul Milgram és Fumio Kishino szakértők beszélnek a „vegyes valóság-kontinuum”: Ez egy kontinuum, amely egyrészt a tisztán fizikai környezetből a teljesen virtuális környezetbe megy át.

A „vegyes valóság” kifejezés azt a tényt fejezi ki, hogy a valóság különböző szintjei és aspektusai néha szándékosan és szándékosan, néha véletlenül keverednek egymással.

Ez kihívást jelent felfogásunknak, de valóságmegértésünknek is, ezért ebben az összefüggésben nem egy „egyetlen” valóságot feltételezünk, hanem a valóság különböző aspektusait, amelyek kapcsolatban állnak egymással, és állandó párbeszédben állnak egymással.

David Chalmers filozófus valójában „valóság+”-ról beszél, és ezért azt állítja, hogy a virtuális valóságok éppen olyan valóságosak, mint az általunk ismert nem digitális valóság.

A kiterjesztett valóságban olyan érzésünk van, mintha az anyagi valóságban és a számunkra megszokott környezetben lennénk, ez utóbbi azonban mára digitális elemekkel gazdagodik.

„A kiterjesztett valóság inkább kiegészíti a valóságot, mintsem teljesen helyettesíti. Ideális esetben a felhasználóknak úgy tűnik, hogy a virtuális objektumok és a valós, azaz fizikai tárgyak ugyanabban a térben vannak jelen.", mondja Ronald T. Azuma.

A szobor háromdimenziós ábrázolásban van jelen, interakcióba léphet vele, és valós időben jelenik meg.

Amikor a tárgyalásokat az új technológiák „felerősítik”…

A kollázs vagy montázs elve új művészi kivitelben éledt fel

A kiterjesztett valóság a kollázs vagy montázs elvén alapul, amely a 20. század eleje óta egyben művészi tervezési folyamat is, a fizikai-valóságos elemeket digitális elemekkel ötvözi.

Ily módon az okostelefon képernyőjén megjelenő digitális szobrok a kiválasztott fizikai-valódi környezethez kapcsolódnak.

Az élmény és a tervezés eredménye az okostelefon-felhasználó kezében van.

A felhasználó a kép készítése során figyelmet fordít a klasszikus fotográfiai tervezési eszközökre, mint a forma, a narratíva, de a valóság két egymással összefüggő szintjének képének kivágására, formázására is.

Ily módon a valóság egyfajta kollázsa vagy montázsa jön létre.

A montázs elve szorosan összefügg az álmok, illúziók, paradoxonok, vagyis olyan dolgok ábrázolásával, amelyek valójában nem járnak együtt.

A szürrealizmushoz hasonlóan a kiterjesztett valóságban az érzékeny, a valós és a tudatos áthatol az álomszerűvel, a valószerűtlennel és a tudattalannal.

A Kunsthaus digitális szobrát „csak” az okostelefonon lehet elhelyezni és megtekinteni, de az okostelefont használók emlékezetében tevékenységükön keresztül nyilvánul meg.

Továbbra is gondolkodhatnak ezen a mindennapi életükben, és más kontextusba helyezhetik a szobrot.

Képesek reflektálni a térről és annak kialakításáról alkotott egyéni és kollektív felfogásokra és kisajátításokra, mint például a graffiti a városi térben.

A felhasználók minden esetben új, szokatlan módon fedezik fel a helyet és a teret, és ezt okostelefonokon dokumentálják felvételeikkel.

Ily módon a nézők birtokba veszik az életteret, saját vágyaik és elképzeléseik szerint alakítják azt.

A kiterjesztett valóság nem vizuális élmény, hanem fizikailag és mentálisan is érzékelhető érzés és érzés.

A jövő? Tapasztalataink kibővített vetülete

 

Visualizza küldetés az Instagram-on

 

Sarah Montani (@sarahmontani) által megosztott bejegyzés

„Engedélyezett” vagy „tilos” digitális szobrokat múzeumi környezetben elhelyezni és megjeleníteni?

Jogi szempontból felvetődik a kérdés, hogy "engedett" vagy "tilos" a digitális szobrokat múzeumi kontextusban elhelyezni és megjeleníteni.

Vagy a kérdés: kié a közterület?

Talán jogsértés van?

És még egyszer: kifogásolhatja-e az építész, ha impozáns bejáratát egy túlméretezett szobor "foglalja el"? Vagy a múzeum kurátorai?

A marketingesek elégedettek a reklámokkal?

Jogi szempontból az új művészeti formák számos új kérdést vetnek fel.

A kiterjesztett valóságon alapuló vizuális ábrázolások virtuális (művészeti) alkotások.

Ezért nem lehetséges a meglévő tárgyak fizikai beavatkozása.

A behatolás akkor is kizárt, ha a múzeum bejárata nyilvános, vagy a művész jegyet váltott a kiállítótermekbe.

Ha QR-kódot használnak a szobor virtuális megtekintésére az eszközön (úgynevezett földrajzi helymeghatározás), akkor a reklámozás közvetlenül hiányzik; ha azonban a QR-kód általánosan hozzáférhető, akkor nem beszélhetünk magánhasználatról.

A földrajzi helymeghatározás feltételezi az adatvédelmi jog elveinek betartását is.

NFT és digitális művészet: a harmonikus evolúció, amely a való világot szolgálja

A szerzői jog kettős kérdése: önmagunk és mások tulajdonjogának védelme

A kiterjesztett valóságon alapuló ábrázolások két vonatkozásban is szerzői jogi problémákat vetnek fel: egyrészt magának az ábrázolásnak a védhetőségének kérdése, másrészt harmadik személyek tulajdonjogának esetleges sérelme.

A művész jogi helyzetét illetően az az elv érvényesül, amely szerint a műalkotások esetében az egyéniség és a kreativitás viszonylag alacsony foka is elegendő a védettség, így a szerzői jogi védelem megteremtéséhez.

E tekintetben az évtizedek során már kialakult hagyományos kritériumok érvényesek.

A virtuális reprezentációk efemer formája ezért nem befolyásolja a védettséget.

Nehezebb felmérni a harmadik felek szerzői jogainak megsértését, ha például a kiterjesztett valóságon alapuló vizuális megjelenítést egy hagyományos múzeum bejárati területén helyezik el.

Egyrészt magát az építészetet szerzői jog védi; másrészt a vizuális ábrázolás közel kerülhet például egy nagy falfestményhez, amely védett.

Ha a múzeum építészete különösen a kiterjesztett valóság segítségével létrejött virtuális művészeten keresztül vagy mellett jelenik meg, az építész szerzői jogilag védett jogi helyzete sérülhet.

Ebben a tekintetben az egyedi eset körülményei a meghatározóak, vagyis az a kérdés, hogy a virtuális ábrázolás mennyire épül be nyilvánvalóan az architektúra egyediségébe.

Ha ezt a szemlélő számára emlékezetes módon fejezik ki, szükség lehet az építész jogosítványára.

Hasonló megfontolások érvényesek például, ha a kiterjesztett valóság által létrehozott virtuális művészet rontja a mögötte lévő falfestmény összbenyomását, vagy egy ilyen festmény reprodukciójaként jelenik meg.

Ez ismét a konkrét körülményektől függ, vagyis attól, hogy a virtuális művészet megfigyelése a levelezőre vonatkozik-e "testetlen tárgy" vagy ha a figyelem érintett „háttérrel” is jár.

Ebben a második esetben a szerzői joggal védett falfestmény festőjének beleegyezése szükséges.

Itt vannak a Facebook zürichi irodái, ahol a Metaverse megszületik

 

Visualizza küldetés az Instagram-on

 

Sarah Montani (@sarahmontani) által megosztott bejegyzés

A tisztességtelen versenyről szóló törvény AR-ra való alkalmazhatóságának kérdése Svájcban

Továbbá pl Svájc, a tisztességtelen versenyről szóló törvény (UWG) alkalmazhatóságát a konkrét körülmények alapján részletesebben elemezni kell.

Az előtérben a másik teljesítményének hasznosítására vonatkozó rendelkezés áll.

Tisztességtelenül jár el az, aki ésszerű erőfeszítés nélkül, technikai sokszorosítással kisajátítja és hasznosítja más piacképes munkájának eredményét, mint olyant (UCA 5. cikk c) pont).

Ennek a rendelkezésnek az alkalmazása azonban gyakran meghiúsulhat az alkotás képi termékének kereskedelmi vagy szakmai felhasználásának hiánya miatt.

Még ha a forgalomba hozatal elegendő is, általában nem teljesül az a feltétel, hogy a vagyoni haszon közvetlen vagy közvetett megszerzésére irányuljon.

Fedezze fel a digitális művészetet a "Cyber ​​​​Dreams" kiállítással